24 márc 2026
Budavári Dóra neve ma már nem csak egy jól csengő szakmai név a balatoni körökben. Akik figyelik a tó körül zajló gasztronómiai, kulturális és közösségi mozgásokat, pontosan tudják, hogy számos, ma már természetesnek tűnő kezdeményezés mögött ott áll az ő gondolkodása, szervezőereje és kitartó munkája. Túlnőtt a klasszikus rendezvényszervezői és PR-szerepen: ma a Balaton turizmusának egyik formáló alakja, aki nem csupán eseményeket hoz létre, hanem szemléletet is épít. A térség nem csak lakhelyévé, de személyes üggyé is vált az életében. Mindemellett a Forbes Content Lab szerkesztője. Évek óta figyelem a munkáját, és újra meg újra az az érzésem: amit itt, a Balatonnál véghezvisz, az nemcsak helyi jelentőségű. Ha Magyarország más desztinációinak készítenénk egy „menüt” arról, hogyan lehet közösséget, minőséget és élményt egyszerre építeni, Dóri projektjei közül mindenki kiválaszthatná a számára legszimpatikusabbat a megvalósításhoz…
A gasztroforradalom belülről
Jókor volt jó helyen, vagy eleve így volt megírva? Talán nem is fontos, a lényeg, hogy pontosan akkor lépett be a történetbe, amikor a tó körül valami elkezdett átrendeződni. A 2010-es évek elején a Balaton még elsősorban nyári desztináció volt, és bár már léteztek kiemelkedő helyek, a minőségi gasztronómia nem volt általános elvárás. A fordulatot Dóri 2010-2014 környékére teszi: délen először a Kistücsök, északon a Káli-medence, a Kővirág, a Liliomkert piac váltak fogalommá, egymás után nyitottak a borteraszok és az új generációs vendéglátóhelyek tömeges megjelenése ekkor kezdte el valóban újrapozicionálni a térséget.
2013-ban lett a We Love Balaton főszerkesztője. Az induló magazin nemcsak helyeket mutatott be, hanem szemléletet is közvetített: azt a Balatont, amely mögött nagyon is valóságos, szerethető emberek és történetek állnak. Az a nyár, amikor végigjárták a tavat, borteraszról étteremre, piacról pincére, nemcsak szakmai tapasztalat volt számára, hanem egy új út kezdete is az ügynökségi lét után – meg hát egyfajta „húszas évek legjobb nyara”.
A főszerkesztői éveket követően a Homola Pincészet és a Paloznaki Jazzpiknik következett, ahol szervezőként vett részt egy közösség felépítésében. Itt tanulta meg, hogyan alakul át egy faluház udvarán tartott koncert többnapos eseménnyé, hogyan kap egy helyi rendezvény országos ismertséget, és lesz belőle ezreket vonzó fesztivál. Ez a tapasztalat később kulcsfontosságú lett minden saját projektjénél.
Mikroszezonok: a jól időzített tematikák fontossága
A „négy évszakos Balaton” kifejezést sokan használják, Dóri mégis inkább mikroszezonokról beszél. Szerinte nem az a(z irreális) cél, hogy január közepén is ugyanolyan forgalom legyen, mint augusztusban, hanem az, hogy az év során tudatosan kialakított időszakok, események adjanak okot az érkezésre – és maradásra. Húsvét, hosszú hétvégék, tematikus gasztroesemények, boros találkozások – olyan sűrített alkalmak, amelyeket már előre beírunk a naptárunkba.
Ebből a gondolkodásból született meg például a Gasztrohegy Badacsony, amely 2017-ben indult el a téli nyitvatartás hirdetésének ötletéből, és évi 5-6 tematikus hétvégét foglal magába, októbertől májusig, 10-12 hely részvételével, Dóri szervezésében. A koncepció egyszerű, de következetes: az egész évben nyitva tartó, helyi vendéglátók közösen gondolkodnak, ugyanarra a tematikus alkalomra-hétvégékre készülnek, és olyan fogásokat kínálnak, amelyek máskor nem érhetők el, ráadásul kóstoló adagban, hogy a vendégek több helyre is be tudjanak térni egymás után.
A vendéglátóhelyek egy csokorba gyűjtését viszi tovább a nagysikerű Taste Balaton is, amely a szezon elején hozza mozgásba a régiót. A kezdeményezés nemcsak éttermeket kapcsol össze, hanem borászatokat, kulturális tereket, kisebb-nagyobb helyszíneket is, és azt üzeni: a Balaton akkor működik, ha a szereplők nem elszigetelten, hanem hálózatban gondolkodnak. A jó borok és ízek, a színház, a zene, a művészet és a gasztronómia szerelmesei kizárt, hogy legalább egy programot ne találjanak minden napra a Taste Balaton kínálatából (amelyet idén harmadik alkalommal, március 6-15. között rendeznek meg).
A Szent György-hegy HAJNALIG ennél személyesebb történet, talán szerelemprojektnek is mondható Dóri életében. A hegyen húsz pince egyszerre nyit ki egy júniusi napon (idén hatodikán), ahol a látogatók gyalog fedezik fel a vulkanikus borokat és a tájat, és ahol a hangsúly a borkulturális élményen, a közösen megtapasztalt, önfeledt és szabadságélményen van, egészen hajnali 1-ig. A HAJNALIG nemcsak esemény, hanem közösségi alkalom, amely évről évre visszahívja azokat, akik már egyszer megtapasztalták. Nem csak egy nap, hanem egész hétvége, ma már nulladik napi programok és vasárnapi brunchok kapcsolódnak hozzá.
A Balaton Camino love-projektként született meg 2017-ben: három barátnő (Losonczy Judit és Scherer Anna a partnerek) elhatározta, hogy körbesétálja februárban a befagyott tavat. Maguk sem gondolták, hogy a személyes kihívásnak induló utazás hány embert mozgat majd meg: a megtett kilométerekről blogot vezettek, ami hamar nagy médianyilvánosságot szerzett. A kaland a következő két évben – megmutatva a Balaton tavaszi és őszi arcát – 10 napos, több száz főt vonzó közösségi élménnyé vált, amely során éttermek, borászatok és szálláshelyek kapcsolódtak be az útvonalba.
Egy élet, amely egy irányba halad
Mintha minden egyetlen irányba mutatna – ez jellemzi és teszi különlegessé Dóri történetét, amiben a személyes és a szakmai szál végig összefonódik. Gyerekkorának balatoni nyarai Csopakon természetes részei voltak az életének, később jött a budapesti időszak, majd a visszatérés: a Szent György-hegy ma már nemcsak munkaterület, hanem otthon is számára. A házukban működő kis pop-up borbolt is ebből a kettősségből született: szakmai kíváncsiságból és személyes kötődésből. Nem nagy volumenű vállalkozás, inkább természetes folytatása annak, amit eddig is csinált: kapcsolatot teremteni borász és vendég, hely és ember között.
Amikor a beszélgetés végén arról kérdeztem, gondolkodott-e már könyvíráson, először meglepődött. Nem volt tervben. Ha mégis írna, mondta, nem magáról szólna. Inkább azokról, akik az elmúlt években ideköltöztek: a Káli-medence és a Szent György-hegy új lakóiról, a betelepülőkről, akik új fejezetet nyitottak a térség történetében. Azokról, akik valamiért itt kötöttek ki. Akárcsak ő.
Ahogy hallgatom, egyre inkább az az érzésem: Dóri munkássága nem egyetlen nagy vízióból indult, hanem egymásból következő lépésekből. Magazin, fesztivál, hegy, séta, borbolt, tematikus hétvégék. Minden egy irányba mutatott, és közben felépült egy önazonos balatoni arc.
Találkozzunk a Szent György-hegy HAJNALIG eseményén, június 6-án!
Olvasd el ezt is:
A karnyújtásnyira lévő erdő, amely átírta a konyhát – interjú Vargáné Bodnár Henriett tulajdonossal
